Dr. Mecséry Ilona

1965-ben a Szegedi Orvostudományi Egyetemen szereztem orvosi diplomát. Eső munkahelyem Kecskemét, Megyei Kórház, Röntgen Osztály.

1969-ben röntgendiagnosztika és terápia néven radiológiából szakvizsgáztam.

1982-től foglalkozom emlődiagnosztikával. Részese voltam az első szervezett mammográfiás szűrés szervezésének. Ebben a témában több szakmai előadásom, közleményem jelent meg. Emlődiagnosztikai tevékenységet végeztem1998-2015 között a Ceglédi Kórházban. Mammográfiás – emlő ultrahanggal kiegészítve – magánrendelésemet 1991-ben kezdtem el Kecskemét, Kölcsey u. 17. szám alatti Sárla Klinikán.

Tapasztalatom szerint az időben, korán kiszűrt emlőrák kezelése életmentő (adott esetben életet meghosszabbító) az életkortól függetlenül.

Az emlők rendszeres szűrése kiemelkedő fontosságú mind az emlőrák, mind az emlők egyéb, jóindulatú elváltozásainak korai felismerése és kiszűrése érdekében. Magyarországon az emlőrák a tüdő és vastagbélrákok után a harmadik a rosszindulatú betegségekhez köthető halálesetek tekintetében. Az emlőrák korai kiszűrésének óriási a jelentősége, mert az utóbbi évtizedekben mind a diagnosztika, mind a terápia vonatkozásában bámulatos a fejlődés és ennek köszönhetően „kis túlzással állítva” lassan gyógyítható vagy jó életminőség mellett jelentős túlélést eredményező a korán kezelt betegség. 

 

Maga az emlőrák szűrés 4 alapvető lépésből áll.

1. Igen fontos az emlők ÖNVIZSGÁLATA. Ez az egyszerű manuális módszer könnyen elsajátítható, tanításában a mammográfiát végző radiológus, a nőgyógyászati vizsgálatot végző szakorvos, illetve önerősen is a bőséges kép és írásos tájékoztató anyagokból maga a páciens is megtanulhatja. Lényeg, hogy rendszeresen havonta a menzesz utolsó napjától 1 hétre, szájon szedhető fogamzásgátló szedésekor a tabletta szedés 4-7 napos szünetében, méhen belüli eszközös viselésekor havonta, a beteg által választott napon szükséges az emlők átvizsgálása.

2. Minden nőgyógyászati vizsgálat részét képezi a nőgyógyász szakorvos kétkezes emlővizsgálata. Jelentősége óriási, mert az emlők lelkiismeretes, szakszerű áttapintása mellett észrevehetőek bizonyos méretű jó vagy rosszindulatú göb vagy göbök, bőrbehúzódások, a göbök fix vagy mozgatható állapota. Minden legkisebb gyanús - kóros állapot észlelése esetén a nőgyógyásznak mammográfiás vizsgálat elvégzését kell kezdeményezni. Megnyugtatva tájékoztatni a pácienst, ellátni mammográfiára szóló beutalóval, valamint, hogy a vizsgálatot hol és hogyan tudja elvégeztetni.

3. Mammográfiás és emlő UH vizsgálat: Hangsúlyozni kell, hogy az emlők UH vizsgálata nem minősül SZŰRŐVIZSGÁLATNAK, de rendkívül fontos része a mammográfos vizsgálat kiegészítőjeként.

Magyarországon hosszú évtizedek óta működik kiértesítéses alapon emlőszűrés. Korábban a 40-60, az utóbbi évtizedekben a 45-70 éves korosztály számára fix vagy mobil hozzáférés formájában. Sajnos a részvétel szomorúan alacsony. Másrészt nem terjed ki a 45 év alatti és a 70 feletti korosztályokra, ahol statisztikailag ugyan ritkább az előfordulás, de nem elhanyagolható, különösen nem azon beteg számára, akiknél az országos szűrő korosztályon kívül esve alakul ki a betegség. 

Éppen ezért rendkívül fontos és kiemelkedő jelentőségű az általm 1991. óta végzett mammográfiás és UH vizsgálattal végzett emlő szűrés a Sárla Klinikán.

3.1. Egyrészt, mert bármilyen gyanús rész észlelésekor AZONNAL, egy héten belül elvégzem a mammográfiás vizsgálatot UH vizsgálattal kiegészítve AZONNALI LELETEZÉSSEL.

3.2. Igen GYORS és HASZNOS  LÉPCSŐFOKOT képezek ezáltal, mert a „megijedt” vagy „megijesztett” páciensnek NEM KELL KIVÁRNI A HOSSZADALMAS ÁLLAMI PROCEDÚRA ÉS TÚLTERHELÉS OKOZTA JELENTŐS IDŐVESZTESÉGET.

Ugyanis az általam kiszűrt emlőrák már, - mint sürgősen kezelendő állapot, - GYORSAN A JÓL FEJLETT EMLŐCENTRUMBA kerül.

3.3. Az általam  végzett emlőrák szűrés nem csúcstechnológia, de nem is kell annak lenni.

Lényege: Hogy sokkal több és konkrétabb legyen a fizikális vizsgálatnál. Szűrjön ki minden, a technika kapacitása által kiszűrhető eseteket azonnal a gyanú észlelésekor vagy szűrő jellegű vizsgálat gyanánt.

Azonnal kezdeményezni tudom a képlet és esetleg nyirokcsomó cytológiai és corebiopsziás histológiai (szövettani) vizsgálatát. Azonnal a magas csúcstechnológiai szintű emlőcentrumba irányítom a beteget, ahol elindul az állapot pontos feltérképezése és onkoteam általi célzott kezelése a genetikai, molekulár biológiai szövettani kép alapján. Így a betegség leküzdése érdekében KITÖLTÖTTEM AZT AZ INTERVALLUM HÉZAGOT, ami ELŐRE KÉPES HOZNI A BETEGSÉG FELISMERÉSÉT és ezzel IDŐT NYERVE korábban indul a kor tudásának megfelelő egyénre szabott célzott kezelés.

Igazságtalanul FÉLREÉRTVE kaptam kritikát, hogy a mammográfiás készülék, amivel dolgozom nem csúcstechnológia. Ez igaz, de kiváló feloldó képességű és sok évtizedes tapasztalatom mellett ezzel a készülékkel évente átlagosan 15-18 korai emlőrákot SZŰRÖK KI. Kritizálták alaptalanul, hogy a sugárdózisa kicsit magasabb a korszerűbbeknél. Évtizedeken keresztül ennél magasabb sugárdózisú készülékekkel dolgozott a magyar egészségügy. Másrészt szinte naponta a levegő, víz és táplálék tartósítószerek mérgező anyagainak bevitele sokszorosan károsabb a szervezetünkre mint az 1-2 évente, vagy „sürgősségi” alapon végzett mammográfiás vizsgálatom sugárdózisa.

Az állami egészségügy túlzsúfoltsága nem magyar jellegzetesség. Így van világ viszonylatban. 

ÉPPEN EZÉRT AZ INTÉZETI CSÚCSTECHNOLÓGIA ELŐTTI MAMMOGRÁFIÁS ÉS UH-VAL KIEGÉSZÍTETT EMLŐSZŰRÉS IGEN FONTOS, SZÜKSÉGSZERŰ „HIÁNYPÓTLÁS” és sok beteg ENNEK KÖSZÖNHETI ÉLETÉT, VISSZANYERT EGÉSZSÉGÉT.

Szerényen meg szeretném jegyezni, hogy Magyarországon A LEGELSŐK KÖZÖTT kezdtem specialistaként mammográfiával foglalkozni. Évtizedeken keresztül GENERÁCIÓK sokasága nőtt fel tapasztalatom és útmutatásaim alapján. 

4. Negyedik, egyben LEGMAGASABB EMLŐDIAGNOSZTIKAI ÉS TERÁPIÁS SZŰRÉS AZ INTÉZETI MAMMOGRÁFIÁS KÖZPONT.

Itt történnek szinte csúcstechnológiával a célzott cytológiai és szövettani mintavételek, digitalizált mammográfiás és emlő UH vizsgálatok, amik alapján elindul a legkorszerűbb célzott onkológiai kezelés. 

Az emlőrák gyűjtőfogalom, igen heterogén betegség. A korszerű daganat biológiai és géndefektusok pontos kimutatására szolgáló genetikai vizsgálatok segítségével az egyes daganattípusok jól elkülöníthetőek és differenciált kezelési lehetőséget biztosítanak. Ma már BRCA1, BRCA2, TP53 géndefektusok kívül legalább másik 15 géndefektus is ismert, ami megkönnyíti az egyes típusok elkülönítését és célzott kezelését. 

Magyarország női populációjának jól kell ismerni az emlőrákok KOCKÁZATI CSOPORTJAIT és a RIZIKÓ TÉNYEZŐIT. Az emlőrák életre szóló kockázat értékelését 25 éves korig minden nőnél el kellene végezni. A tudomány világában legalább 6-7 modell ismeretes, de a legfontosabb, hogy a kockázat értékeléshez minél több, megismerhető szempontot figyelembe kell venni.

 

A gyakorlatomban használt kockázat értékelési táblázatokat mellékelem.

1. Átlagos kockázattal élő nők:   Ajánlás: 35 — 65 év között évente mammographia egészséges életmód testmozgás önvizsgálat	- Saját kórelőzményében nincs hajlamosító kockázati tényező. - Családi anamnesisében nem fordult elő semmi féle rosszindulatú daganat. - Kedvező életmód anamnesis: - helyes táplálkozás nem dohányzott és nem fogyasztott alkoholt stb. - Nem hordoz kóros genetikai tumor markereket (szerencsés örökletes állapot).
2. Magas kockázattal élő nők:   Ajánlás: 30 — 65 év között 1-1,5 évente mammographia/ Rendszeres (megtanul) önvizsgálat Korán szülés, hosszú szoptatás Gyógyszeres megelőzés: Tamoxifen, Raloxifen, lelki gondozás.	- Két vagy több elsőfokú emlórákos rokon. ; - Egy fiatal rokon, aki 40. éve előtt lett emlőrákos. - Háromnál több érintett családtag (akár távoli — távolabbi rokon - Korán kezdte menzeszét vagy későn hagyta abba. - Kedvezőtlen életmód anamnesis - Saját kórelőzményében jóindulatú és/vagy rákot megelőző állapot (pl.: atipusos ductalis hyperplasioa, lobularis ce. insitu.) NEGATIV családi anamnesis mellett. - 10 évnél hosszabb hormonkezelés.
3.Igen magas kockázattal élő nők   Ajánlás: 1-1,5 évente mammographos, emlő UH esetleg MRI melletti SZAKORVOSI GONDOZÁS, esetenként megelőző sebészi műtét. A családterv korai lezárása hosszú szoptatással. Rendszeres célzott lelki gondozás, napfényes, egészséges, életmód — egészséges táplálkozás	- BRCA és/vagy egyéb (8 p 21 — delecio — a 8. Kromoszómán lévő tumorsuppressor gén -— DBC2). GÉNMUTÁCIÓT hordozók saját magán kimutatva. - BRCA génmutánsok a családban (saját magán nem történt vizsgálat) - Saját kórelőzményében rákot megelőző állapot találtak (atipusos hyperplasia, égbularis c cin. situ — LCIS) - Nagydózisú terápiás vagy egyéb besugárzás - Halmozott rizikófaktorral él együtt

 

A rosszindulatú emlő tumor – emlőrákok rizikó tényezői

 

A rosszindulatú emlőrák — emlő tumor egy összefoglal kifejezés. Mai tudásunk szerint az emlőrák legalább négy (4!) különálló betegségből s ezek több alfajtájából áll.

A táblázat bal oldalán a figyelembe vehető TÉNYEZŐKET, jobb oldalán a kockázat nagyságát tüntettem fel.
 

Nem	A nőknél 135 – szörös a kockázat a férfiakhoz képest.
Életkor	A kockázat NÖVEKSZIK az életkorral, 35-65 éves kor között kb. hatszoros a növekedés.
Hormonális tényezők	A korai menzesz kezdet és a késői menzesz abbamaradás fokozó hatású
Szülési kórelőzmény	Nem szült nőknél 30%-kal nő a kockázat, 30 év feletti első szülésnél kétszeres, közvetlen szülés után átmenetileg nő
Hormonpótló kezelés	5 év feletti tiszta tüsző hormonpótlás (östrogen) esetén évente 20%-kal nőhet kombinált (tüsző és sárgatest együtt) kezelésnél 1,4-29 szeres a kockázat.
Mammographiás lelet	60%-os denzitásfokozódás mellett négyszeres a kockázat.
Emlő anamzesis (kórelőzmény)	Korábbról ismert jóindulatú elváltozás esetén Nő a kockázat. Atypusos hyperplasia esetén négyszeres, ha terhelő családi előzményhez társul, akkor 8-12 szeres a kockázat.
Onkológiai anamnezis	Előzményben petefészek vagy méhtest tumor kétszeres kockázat.
Ionizálós sugárzás (RTG)	Dózisfüggő: 30 év alatti expozíció esetén a kockázat NŐ!
Családi előzmény	Egy elsőfokú rokon érintettsége esetén kétszeres, Két elsőfokú rokon érintettsége esetén HATSZOROS a kockázat. Más rosszindulatú daganatok rokonoknál (gyomor, bél, petefészek, here, prostata, stb.) fokozzák a kockázatot.
Familiáris (örökletes) emlőtumor	BRCA1, BRCA2, BRCA3 génmutációk átöröklése esetén 40%-kal nőhet a kockázat! Ezek a génmutációk vérvétellel vizsgálhatók = meghatározhatók!!!
Potenciális (lehetséges rizikófaktorok) Insulin – like growth faktor 1	A menzesz kimaradása előtt (premenopauzában) kétszeres a kockázat.
Elhízás . elhízottság	A menzesz kimaradása után (pratmenopauzában) nő a kockázat.
Pszichoszomatikus állapot (lelki betegség, tartós kóros stressz, lelki trauma, válás, halálérzet, stb.)	A lélek súlyos és tartós megbetegedése esetén a nőknél EMLŐRÁK, a férfiaknál prostatarák alakulhat ki 1-2 éven belül a trauma csúcsát követően.
Kockázat CSÖKKENTŐ tényezők	Minél korábban kezdett (16. év) és minél több szülés védő hatású. A hosszú szoptatási idő mérséklő hatású. A korán eltávolított (38 év előtt) petefészek után a kockázat jelentősen csökken.

 

Sok évtizedes szakmai munkám legnagyobb öröme, amikor időben diagnosztizálok emlőrákot és hosszú idő után újra látom gyógyult pácienseimet.